

A sírás az egyik legerőteljesebb kifejezési eszköz, szavak helyett beszél: éreztethet vívódást, fájdalmat, örömöt vagy félelmet, a legtöbb esetben kétségbeesett segélykérés.
Az eltört mécses jelzi, hogy az illető nem boldogul az adott problémával. Könnyekre fakadunk, ha szeretnénk kivívni környezetünk együttérzését, sajnálatát, támogatását. A sírás (valljuk be) fegyver a nők kezében.
Akadnak olyanok is, akik sohasem hullatnak könnyeket. Ők a legboldogtalanabbak, gyakran szenvednek klinikai depresszióban. Ugyanúgy viselkednek, mint az elhagyott gyermekek, akik nem hiszik el, hogy őket is szeretheti valaki.Esetükben arról van szó, hogy nem látják értelmét érzelmeik kimutatásának, mondván, úgysem foglalkozik velük senki. Ők azok, akik elvesztették hitüket, s ezzel együtt a sírás képeségét.
Az alkalomszerű pityergés tehát kifejezetten ajánlott. Ám a rendszeres könnyzápor nem mindig jelent megfelelő megoldást. Munkahelyen például az efféle heves érzelemnyilvánítás kifejezetten kellemetlenül érintheti a jelenlévőket. Ráadásul a környezet gondolhat arra, hogy az illető csak manipulálni akar.
Nők a amgánéletben gyakran vetik be, ha más módszerrel falba ütköznek. Viszont minél többször alkalmazza valaki idővel annál hatástalanabb lesz, és egy nap arra ébredünk, hogy partenrünk közönyös a könnyeink láttán.
A sírás ma gyógyír is, megszabadulhat általa a felgyülemlet feszültségtől.
A hölgyek 50%-kal tovább sírnak, mint a férfiak. Ennek többek között hormonális okai vannak: a női szervezet jóval több prolactin nevű hormont termel, melynek az a feladata, hogy a könnymirigyek receptorait kontrollálja. A másik ok, hogy a női könnymirigyek lényegesen több receptort tartalmaznak. E két tényező azt eredményezi, hogy a nők lényegesen érzékenyebben reagálnak az agyból érkező ingerekre.
Pszichológus vagyok, minden érdekel ami emberi, ami a lélekből fakad.