A magyar konyha mindig nehéz, laktató ételeiről volt híres, melyek inkább a hízni vágyónak, mint a fogyókúrázónak segítenek. Kis odafigyeléssel kiderülhet, hogy mi is tudunk energiaszegény fogásokat készíteni.

Pásztorok étrendje

A magyar konyha gyökerei vándorló őseink idejére nyúlnak vissza, akik életmódjuk miatt a könnyen elkészíthető sok zsírt és szénhidrátot tartalmazó, "fűtőanyagokban" gazdag ételek mellett tették le a voksukat. A pásztorok étrendje az évszázadok alatt nem sokat változott, mindig is a burgonya és a tészta kettőse uralta az asztalt, ünnepnapokon némi zsíros hússal. Ezen a háborúk, megszállások sem tudtak változtatni, de új ételeket, készítési módokat adtak a már meglévőkhöz. Így csiszolódtak táplálkozási szokásaink, de a szakértők, abban egyetértenek, hogy sokkal egészségesebbé nem váltak.

Éppen ez jelenti a legnagyobb gondot a fogyókúra alatt: megszoktuk az ízletes, bőségesen fűszerezett ételeket, és a müzli vagy a grillezett csirkemell mellől hiányoznak a diéta előtt még oly gyakori ízek. Emiatt legtöbbünknek "honvágya" támad, ami diétatöréshez - és újra gyarapodó kilókhoz - vezethet. Miért nem próbálunk meg inkább magyaros ételekkel fogyni? Annyira kalóriadúsak és egészségtelenek lennének, hogy egyáltalán nem illik bele a fogyókúrázó étrendjébe? Nem akartuk ilyen könnyen feladni, ezért körülnéztem, elkészíthetők-e ételeink energiaszegényen is.

Kevesebb zsírral

Nemzeti konyhánk ízletes, fűszeres és pikáns - ezt nemcsak a gasztonómia, hanem a hazánkba látogató külföldiek is elismerik. Aztán hozzáteszik, hogy még jobb lehetne, ha nem volna annyira zsíros. Ebben igazat kell adnunk, hiszen nem kíméljük az ételek kalóriatartalmát a zsírszegény alapanyagokkal vagy a kevés zsiradékkal: például ha húst készítünk, legtöbbször vastag panírban, bő olajban sütve tesszük. Az oly kedvelt köretek, mint a burgonya, a rizs és a tésztafélék pedig csak rontanak a helyzeten. Ezek mellett legfeljebb a saláta vagy a savanyúság friss rostjai adnak némi enyhülést a gyomornak, jótékonyan telítve a szervezetet és könnyítve az emésztést.

Mindezek együtt a táplálkozási szakember számára azt jelentik, hogy hazai ízeink kalóriában dúsak, telítő hatású rostokban viszont szegények, és egykönnyen nem használhatók fel egy fogyókúrázó étrendjében. Mindez akkor kap különös hangsúlyt, ha hozzátesszük: minden második embertársunk túlsúlyos - ami a mozgáshiány mellett elsősorban ezeknek az ételeknek köszönhető.

Elő a régi jó ízekkel

Kalóriák ide vagy oda, a magyar gasztronómia világhíréhez nem fér kétség. Egyértelműen egészségtennek minősíthetjük-e az ételeinket? Nem. Ha alaposan megvizsgáljuk más nemzetek konyháját, sokszor hasonlóan egészségtelen ételeket is találunk. Azt mondják, mi szeretjük a zsíros sertéshúst - az angolok híres, marhafaggyúból készült puddingja egészségesebb? Imádjuk a belsőségeket - a német konyha is előszeretettel készít pacallevest. Sok tésztát eszünk - az olaszok is éppen a tésztaszeretetükről híresek. Ezek persze kiragadott példák, de érezhető, hogy nemcsak mi, magyarok eszünk időnként egészségteleünl. Kétségtelen, ételeink nem felenek meg a 21. század követelményeinek, de ezért még nem szabad feladnunk őket, inkább korszerűsítsük a régi, jól ismert ízeket!

Jöhet a szalonnapörc

Az ízetlen ételek elkedvtelenítik az elszánt fogyózót, a magyaros ízek viszont visszaadják a kitartást, sőt érdekes színfoltot jelentenek a csak salátákra építő diétákban.

Ha a kedvelt ízekkel szeretne fogyni, szívleljen meg néhány jó tanácsot!

Főzzön olyan edényben (kukta, teflon) amelyben ízletesebb lesz az étel, és vitaminjaiból, ásványi anyagaiból több marad meg. A sertéshúst cserélje csirkére vagy pulykára, a zsiradék helyett használjon étolajat. Fogyasszon több - régi magyar ételnek számító - főzeléket, pédául zsenge zöldbabfőzeléket vagy finom kapros tökfőzeléket. Kedveli a tejfölt? Sebaj, válassza a kisebb zsírtartalmút. Él-hal a túrós csuszáért? Készítse sovány túróval (a szalonnapörcöt sem kell elhagynia, de csak mértékkel), és máris megspórol annyi kalóriát, amely mellé még egy friss gyümölcsös piskótaszelet is belefér.