Új helyen figyeljük meg, hogyan orvsolják a nézeteltéréseket a kollégák. Elnyomják / szőnyeg alá söprik vagy őszintén megbeszélik.

Ha nem tudjuk, hogy egy bizonyos feladatot csak ránk sóztak vagy tényleg nekünk kell megcsinálnunk, pillantsunk bele a szerződésünkbe, az tartalmazza minden esetben.

Soha ne legyünk indulatosak! Mindig számoljunk el 10ig, amikor legszívesebben felcsattanánk, és tegyünk fel kérdéseket magunknak: Dühös vagyok vagy csalódott? Én vagyok az oka a kialakult szituációnak vagy más? Őszintén válaszoljunk!

Ha nem találjuk a helyünket vagy kevés emberrel ápolunk kapcsolatot, keressük mi a többiek társaságát. Kávézás, dohányzás, ebédelés közben könnyű beszélgetni.

Vegyünk részt a céges bulikon és tréningeken. Ha kivonjuk magunkat, akkor azzal azt jelentjük ki, hogy nem vagyunk kíváncsiak a többiekre,ne csodálkozzunk ha ők sem keresik a mi társaságunkat. Mindenkinek van élete, családja, stb de megoldja ha akarja. Tréningeken ráadásul remek lehetőség van az ismerkedésre, csoprtépítésre, bizalom kialakulására.

Mi is sokat tehetünk a kialakult légkörért. Mennyire vagyunk nyitottak és kedvesek a többiekkel.

Fogadjuk el, hogy nem vagyunk egyformák. Mindenki másban jó, és az a dolgunk, hogy kiegészítsük egymást, és csapatot alkotva dolgozzunk egy ügyön, projekten.