Az utóbbi években sok színpompás hibridje került forgalomba: fehér, kék, bíborlila, rózsaszín és piros színekben kaphatók a nagy, trombita alakú, tölcséres pártájú virágai.

A fokföldi kankalint, amely kevésbé igényes, mint közeli rokona az afrikai ibolya, hűvösebb lakásban is sikerrel nevelhetjük. Néhány faj levelei a 60 cm-es hosszúságot is elérhetik.

Ha az elvirágzott szirmokat lecsípjük, tovább tart a virágzás. Hűvös, félárnyékos helyen tartsuk, nyáron se érje tűző nap. Tartsuk világos, de nem napsütötte helyen. Ha nem éri természetes fény, 14-16 órányi megfelelő mesterséges megvilágítás is elegendő.

Öntözés: először bőven öntözzük meg, aztán hagyjuk, hogy a földfelszín kiszáradjon. Télen mérsékeljük az öntözést. Időnként permetezzük a környezetét, de a leveleket ne nedvesítsük meg. Kora tavasztól késő őszig öntözzük meg kétszeresre hígított, nagy foszfáttartalmú tápoldattal.

Mérsékelt páratartalmat kell biztosítani, de a levelek ne legyenek nedvesek: a páratartalom növelése érdekében állítsuk a növényt kavicstálcára úgy, hogy közvetlenül ne szívhassa fel a vizet.

Évente, tavasszal (márciusban) ültessük át friss földkeverékbe.