Főoldal
  

Amerikából lassan bekúszott hazánkba is, most már szinte párhuzamosan ünnepeljük a Mindenszentekkel.

Halloween története, mint bármely más ünnep története hagyományokon alapszik, a szokások szájhagyomány útján terjedtek egyik generációról a másikra. Nagyjából ugyanúgy követjük őket, mint  a szüleink és nagyszüleink. És mivel ez a folyamat hosszú ideje zajlik, sok eredeti momentum torzulhat, újabb és újabb kiegészítésekkel és módosításokkal. Az is előfordulhat, hogy a változások  fokozatossága miatt észre sem vesszük ezeket a torzulásokat.

Belemélyedve a történet kutatásába, kihámozhatjuk mi is az, ami eredeti és mi az ami már a fantázia és a kereskedelem szüleménye. Ma már annyira beleivódtak a szimbólumok, szokások a mindennapi életünkbe, hogy kétkedve fogadunk mindent, ami ettől eltér, mégha ez az eltérő dolog több eredetiséget is tartalmaz, mint ami körülöttünk zajlik.

Nézzük tehát a Halloween Napja igaz történetét. Ártatlan mókának látszik, pedig tele van ijesztő történetekkel, szellemekkel, boszorkányokkal, szörnyekkel és állati áldozatokkal. Ezek vajon mind misztikumok vagy van némi valóságalapjuk?

Kezdjük a névvel:

Halloween

Hallow E'en

All Hallows Eve

All Hallows

All Hallowmas

All Saints

All Souls' Day

A régi angolban a "hallow" szó megszentelést jelent. Római katolikusok, és Lutheránusok használják, hogy megünnepeljék mindazt Hallows Day tiszteletére, minden szenteket az égben.

Régen az egyházi ünnepek egyik legjelentősebikének számított. És a katolikusok, minden rendű és rangú, köteles volt részt venni szentmisén. Az eltávozottak lelkéért imádkoztak, illetve áldozatokat ajánlottak fel értük. Mindezt tették február 21-én, a római év végén.

A 7. században, IV. Bonifác pápa bevezette a Mindenszetek napját a pogány halottak ünnepe helyett, amit május 13-án tartottak. Később III. Gergely változtatta meg a dátumot november 1-ére.

Egy másik megközelítése az ünnepnek, hogy mindazok testetlen szellemei, akik az előző évben haltak meg, jönnek vissza keresni az élő testeket a következő évre. Azt hitték, hogy ez az egyetlen remény a túlvilágra. A kelták abban hittek, hogy erre az időre a tér és idő törvényei fel lettek függesztve, megengedve ezáltal a szellemi és anyagi világ keveredését.

A falusiak természetesen nem akartak megszállva lenni, ezért azon az éjszakán kioltoták a tüzet a házban, hogy hidegnek és ridegnek tűnjön, felöltöztek ijesztő jelmezekbe és hangos parádéval próbálták elűzni a maguknak testet kereső szellemeket.

A rómaiak átvették a kelta hagyományokat, mintha a sajátjuk lenne, és de az első században a kelta ünnep összefonódott néhány októberben tartott római ünneppel, mint pl a Pomona ünnepével. Pomona a fák és gyümölcsök Istennője volt, innen ered az a hagyomány, hogy almával kapcsolatos játékokat is játszanak.

A görög mitológiában, az alvilág isteneit és istennőit gyakran használták, hogy felélesszék Samhaint. Népszerű görög istennő volt Hekaté és Medusa. Hekaté volt a legkedveltebb istennője Zeusznak, és bolyongott a világok közötti ürességben, az élet és halál között, halottak lelkét keresve. Mindketten úgy kígyó istennőkként voltak ábrázolva, és az ősi sötét legendák és mítoszok szerint vámpírok voltak, akik  táplálékuk megszerzéshez mérget és kígyó-szerű fogakat használtak. Rituális ruháikon kígyós díszek voltak és háromfejű maszkot viseltek. Ma Hekatét gyakran nevezik a boszorkányok istennőjének.

A Halloween-es jelmezeket a burgonya-vész elöl menekülő ír bevándorlók vitték Amerikába.

A töklámpás (Jack-O-Lantern) hagyománya valószínüleg ír népszokásból ered. A monda szerint egy Jack nevű ember, aki a részegségéről és stiklijeiről volt híres, átverte a Sátánt azáltal, hogy felcsalta egy fára., majd keresztet rajzolt a fa törzsére, ezáltal a Sátán nem tudott lejönni. Ezután alkut kötött vele, hogy a Sátán soha nem kísérti többé, és Jack pedig leengedi a fáról. Halála után nem engedték be Jacket a Mennyországba, mivel sokat járt rossz úton, viszont a Pokolba sem, mivel becsapta az Ördögöt. Viszont kapott egy parazsat, ami mutatta neki az utat a sötétségben. Hogy a fény ne aludjon ki, Jack beletette azt egy kivájt karalábéba. Amikor az írek megérkeztek Amerikába, észrevették, hogy tökből sokkal több van, mint karalébéból, így abba tették a lámpást. Megalkotva ezzel a ma is használt töklámpást.

 

  

Zsurnaliszta

Újságíró vagyok, minden érdekel ami a Nagyvilágban történik.

Hozza létre saját
MitHogyanKell fiókját.
Regisztráció