1857. március 8-án emberibb munkafeltételeket és magasabb fizetést követelő textilipari nődolgozók tüntettek New York utcáin.

1911. március 19-én Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban tartották meg a világon először a nemzetközi nőnapot. 1917. március 8-án (a juliánus naptár szerint február 23-án, azaz: február utolsó vasárnapján) Oroszországban nők tüntettek kenyérért és békéért. Négy nappal később – nem közvetlenül ennek a tüntetésnek a hatására – II. Miklós cár lemondott, s polgári kormány alakult, mely szavazójogot biztosított a nőknek. Ezzel vált véglegessé a nőnap dátuma is, mely a világ legtöbb országában március 8-a.

Magyarországon 1914-ben ünnepelték meg először a Nemzetközi nőnapot.

Weöres Sándor A nõ

A nõ: tetõtõl talpig élet.

A férfi: nagyképû kísértet.

A nõé: mind, mely élõ és halott,

úgy, amint két-kézzel megfogadhatod;

a férfié; minderrõl egy csomó

kétes bölcsesség, nagy könyv, zagyva szó.

A férfi - akár bölcs, vagy csizmavarga

-a világot dolgokká széthabarja

s míg zúg körötte az egy-örök áram,

cimkék között jár, mint egy patikában.

Hiában száll be földet és eget,

mindég semmiségen át üget,

mert hol egység van, részeket teremt,

és névvel illeti a végtelent.

Lehet kis-ember, lehet nagy-vezér,

alkot s rombol, de igazán nem éls csak akkor él

- vagy tán csak élni látszik

-ha nõk szemébõl rá élet sugárzik.

A nõ: mindennel pajtás, elven

csak az aprózó észnek idegen.

A tétlen vizsgálótól összefagy;

mozogj és mozgasd s már királya vagy:

õ lágy sóvárgás, helyzeti erõ,

oly férfit vár, kitõl mozgásba jõ.

Alakja, bõre hívást énekel,

minden hajlása életet lehel,

mint menny a záport, bõven osztogatva;

de hogyha bárki kétkedõen fogadja,

tovább-libeg s a legény vérig-sértve

letottyan cimkéinek bûvkörébe.

Valóság, eszme, álom és mese

ugy fér hozzá, ha az õ köntöse;

mindent, mit párja bölcsességbe ránt,

õ úgy visel, mint cinkos pongyolát.

A világot, mely észnek idegenség,

bármeddig hántod: mind õnéki fátyla;

és végsõ, királynõi díszruhája

a meztelenség.